Grow-With-Nikol

Az AI Act az EU első átfogó mesterséges intelligencia-rendelete

AI és a jog

Az AI Act az EU első átfogó mesterséges intelligencia-rendelete formálisan 2024. augusztus 1-jén lépett hatályba, de egyes rendelkezései fokozatosan, több lépcsőben válnak alkalmazandóvá. Generatív tartalmak szabályozása vonatkozásában várhatóan 2026. augusztus 2. napjától alkalmazandó.

Célja: hogy az AI-rendszerek átláthatóak, biztonságosak és felelősen használhatóak legyenek.

A rendelet 50. cikk (1)–(3), valamint a 71. cikk (3) és a III. melléklete értelmezéséből fakadóan az alábbi következtetések vonhatóak le:

A jogszabályban szereplő érintetti kategóriák:

  • Provider (szolgáltató): Aki AI-rendszert fejleszt, forgalmaz, üzemeltet
  • Deployer (felhasználó / közzétevő): Aki az AI-t konkrét célra felhasználja, pl. marketinges, weboldal, ügynökség
  • End-user (végfelhasználó): Aki csak használja a tartalmat

Általános szabály: Ha a tartalom mesterségesen előállított vagy manipulált, úgy kell jelölni, hogy a közönség felismerje, hogy AI-val készült.

Jelölési formák:

  • Szöveges megjelölés: pl. a cikk végén vagy a vizuálon „Ez a tartalom AI-eszközzel készült”
  • Technikai jelölés: metaadat, vízjel, géppel olvasható tag
  • Platformszintű címke: ha a közösségi felület (pl. Instagram, TikTok) már AI-jelölő eszközt biztosít, azt használni kell.

Kötelező jelölés esetei:

  • AI-generált szöveg, kép, videó, hang amely: embereket, helyszíneket, eseményeket valósághűen ábrázol (jogszabályi megnevezés: deepfake), vagy alkalmas lehet mások megtévesztésére, illetve befolyásolására.
  • Tájékoztató-, sajtó-, közérdeklődésre számot tartó tartalom: itt különösen fontos a nyílt feltüntetés.

Kivétel, ahol nem kötelező:

  • Művészi, szatirikus, fikciós vagy reklám-jellegű tartalom, ahol a néző számára nyilvánvaló, hogy nem valóságos. Ekkor elegendő az általános megjelölés („művészi tartalom, AI-eszközzel létrehozva”). (enyhített jelölési kötelezettség)
  • Nyilvánosság hiánya: mivel itt nincs nyilvános közzététel, így nincs jelölési kötelezettség.

Végezetül a büntetési tételek a rendelet megszegése esetén:

  • Akár 35 millió € ,vagy az éves globális árbevétel 7 %-a lehet a maximum bírság (a súlyosabb kategóriákban).
  • A tagállami hatóságok lesznek kijelölve az ellenőrzésre.

Ui.: A cikkhez felhasznált kép: „művészi tartalom, AI-eszközzel létrehozva” 🙂

Több cikk: